A frissen készített csésze kávé a jólét és a pihenés szimbóluma. Kevesen értékelik fogyasztás közben, mennyi munka áll valójában mögötte.
Kávébabok szüretelésének módjai
Sokak számára a kávéültetvények elsősorban egy csodálatos tájat jelentenek. Az igazság azonban az, hogy az élet az ültetvényen a kemény és kihívásokkal teli, véget nem érő munkát jelenti. Ahhoz, hogy az embernek reális képe legyen az élelmiszer valódi értékéről, kell tudnia hogyan termesztik vagy hogyan készül. Ezért, úgy döntöttünk, hogy elmondjuk a két fő módszert a zöld kávé, jobban mondva a kávébab szüretelésénél.
Szelektív szüretelés: Hagyományos és ökológiai módszer
A kávébogyók szüretelésénél két módszert használnak: szelektív szüretelést és teljes szüretelést. A szelektív betakarítás (selective harvesting) kézi szüretelésénél csupán az érett bogyókat gyűjtik. A munkás fizikailag megkerüli az egyes kávécserjéket az ültetvényen, és a kosárba csak az érett bogyókat szedi. Az éretlen bogyókat a kávécserjén hagyja és akkor szüreteli le, amikor megérnek.
Szintén érdekes: Instant kávé: hogy is van ez?
A szüretelő a szüretnél a túlérett bogyókat is ellenőrzi, amelyeket vagy rajta hagy a cserjén, vagy leszedi és külön edényben gyűjti. Amikor a szüretelő kosara megtelt, a termést egy nagy gyűjtőkonténerbe önti és a nap végén a teljes termést megtisztítják a törmelékektől és szennyeződésektől, amelyek a bogyók közé kerületek szüretelés közben. Ezt követően az így kitisztított kávébogyókat elszállítják és az érte kapott pénzt szétosztják a szüretelők között.
Ez a fajta szüretelés tehát ismétlődik, általában minden 8-10 nap, és addig tart, amíg a tulajdonos nem mondja, hogy már tovább nincs rá szükség. Ez a fajta szüretelés megterhelő idő szempontjából és munkavégzés szempontjából is, ezért drágább és csak a legkiválóbb Arabica kávénál alkalmazzák.
Milyen előnyei vannak a szelektív szüretelésnek?
Ez az eredeti, hagyományos szüretelési forma, amelynek bizonyos történelmi és kulturális értékei vannak az egyes régiókban élő emberek számára.
A legigényesebb terepen is alkalmas. Ennek köszönhetően a kávécserjéket meredekebb terepen is kiültethetik, amely sok kávéültetvényes régiónál megszokott, ami a termőföld vagy más természetes forrás hatékony kihasználásához vezet.
Ez egy precíz szüret, amelynél teljesen érett kávébabot gyűjtenek. Ennek köszönhetően csak kis mértékben van jelen éretlen kávébab, ami a gyakorlatban magasabb árat és több jövedelmet jelent a gazdáknak.
Azon felül, hogy ökológiai szüretről van szó, az ember jelenléte az ültetvényeken segíthet időben felismerni az esetleges betegségeket, gombákat vagy kártevőket, amelyek veszélyeztetnék a termést.
A szüretelők foglalkoztatása megnöveli a régióban lévő foglalkoztatottságot és a helyi közösség fejlődését segíti elő.
A szelektív szüretelés fő hátrányai
A kézi szüretelés időigényes, és sok munkás szükséges hozzá, akik hajlandók nehéz körülmények között dolgozni.
A munkások gyakran minimálbért kapnak. Még ha a tulajdonosok igazságosan is szeretnék fizetni a munkásokat, sok esetben ez nem egyszerű. Minél magasabb a munka költsége, annál kevesebb munkást tud a gazda fizetni, ami rossz hatással van a termés időben történő betakarítására.
A szelektív szüretet a városban élő lakosság növekedése is veszélyezteti – sokan vidékről nagyvárosokba költöznek, jobb munkalehetőség reményében. Ezzel csökken a vidéken élő és az ültetvényeken dolgozni hajlandó lakosok száma.
A kávé teljes szüretelése: gyors és gazdaságos módszer
Teljes szüretelés (strip harvesting) valójában tömeges betakarítás, amelynél minden kávébogyót egyszerre szüretelnek, függetlenül attól, mennyire érett. Leggyakrabban a robusta kávét szüretelik így. A teljes szüretet három módon lehet végezni: manuális, mechanikus és nehéz berendezések felhasználásával.
Szintén érdekes: 10 érdekesség a kávéról, mely meglepi Önt
A manuális teljes szüretnél a kávécserje alá a földre terítenek egy nagy lepedőt, amelyre a kávébogyók esnek. Ebben az esetben a szüretelő a kávéfürtöt a tövénél megfogja és kézzel „lehúzza“ a kávébogyókat a végéig, és azok a lepedőre esnek.
Mechanikus teljes szüret hasonlít a manuálishoz, azzal a különbséggel, hogy a szüretelők ún. derricadeiras-t használnak, amely egy többélű kés fogantyúval. Szüretelés közben a kések vibrálnak, ez által a kávécserjéről a kávébabok a földön lévő lepedőre esnek. Mindkét módszernél a szüret után a termést elszállítják és a napszámosok a súlya vagy mennyisége szerint vannak kifizetve.
A mechanikus kombájnnal való szüretelés teljesen más a manuálisnál. Nehéz műszerekről van szó, amelyeket a 20. század 70-es éveiben kezdtek használni. Szüreteléskor forgó és vibráló keféket használnak, amelyek a kávébabot a gyűjtőedényekbe gyűjtik. Ezeket a gépeket úgy is be lehet állítani, hogy csökkenjen az éretlen kávébogyó szüretelése.
Általában a forgó és vibráló sebességet beállítják, ha szükséges, akkor a kávécserje sorok közt mozgó kombájn sebességét is beállítják. Leggyakrabban a gyűjtőkeféket állítják, és csak a felsőket hagyják meg, így csupán az érettebb felső termést szüretelik. Néhány nappal később pedig az alacsonyabban lévő ágakról szüretelnek.
Mi az előnye a teljes szüretelésnek?
Mivel minden kávébogyó szüretelése egyszerre történik különbségtétel nélkül, gyorsabb szüretelésről beszélhetünk.
Mivel ez a szüretelés gyorsabb és kevesebb munkaerőre van hozzá szükség, a tulajdonosok számára még olcsóbb is.
A mechanikus kombájnnak köszönhetően hatalmas mennyiséget lehet betakarítani, jelentősen rövidebb időn belül.
A teljes szüretnek hátrányai is vannak
A leszüretelt kávébogyók nem egyformán érettek. Mivel nem választják át, előfordulhat, hogy nem egységes a száradás, ezzel csökken a termék értéke és a termesztő jövedelme is.
Az optimális termésminőség elérése érdekében a termelőknek megfelelő betakarítás utáni felszereléssel is rendelkezniük kell, például optikai válogatóval vagy géppel a kávébab héjából történő tisztítására. Ez viszonylag nagy pénzügyi befektetés, amelyet nem minden termelő engedhet meg.
Ezenkívül egy ilyen nehéz technika csak könnyen hozzáférhető és sík ültetvényeken használható, ahol a kávécserjéket szimmetrikus sorokban ültették.
Kávé = arany a csészében
A világ különböző részein eltérő szüretelési módszereket használnak. Egy adott módszer alkalmazása az ültetvény típusától, a kávéfajtától és terméshozamától, a topográfiától, és a kávécserjék hozzáférhetőségétől, a szüret utáni infrastruktúrától, a munkavállalók számától és bérétől, a végtermék kívánt minőségétől és más tényezőktől is függ.
Történelmileg a szelektív gyűjtés uralkodott, de az alacsony vidéki népességű vagy magasabb teljes béreket követelő régiókban, például Brazíliában és Hawaii szigeteken a gépesített gyűjtés bizonyos formái logikusan kezdenek teret szerezni.
Ennek ellenére a legtöbb országban a betakarítást még mindig kézzel végzik, azaz emberileg igényes és intenzív folyamatok során. Egy munkás átlagosan 45 és 90 kg kávébabot gyűjt egy nap alatt. Ebből azonban csupán 20% zöld kávét nyernek, tehát 9 és 18 kg kávészem kerül pörkölésre.
Amikor ráébredünk, hogy a kávé a kőolaj után a világon a legkeresettebb áru, és több mint 25 millió gazdálkodó vesz részt annak termesztésében, akkor ismerjük meg valódi értékét. Próbáljunk meg mindig emlékezni rá, amikor kedvenc csésze kávénkat ízlelgetjük.