Arabica vs Robusta: Mi a különbség közöttük?

Kétféle kávé, amelyek látszólag végtelen harcot vívhatnak. Azonban a megfelelő kombinációban egyedi kölcsönhatást hozhatnak létre. Tehát milyen az Arabica és Robusta kávé?

Arabica és Robusta: Az ízkülönbség nem árt

Az Arabica kávéról (Coffeea arabica) azt mondják, hogy a legfinomabb az összes rendelkezésre álló fajta közül. Ezt az alacsonyabb koffeintartalom (kb. 0,8 -1,4%), valamint a több olaj (15 – 17%) és cukor (6 –9%) eredményez. A cukrok pörköléskor karamellizálódnak és kiváló édes és gyümölcsös tónust adnak, amely az Arabica kávéra jellemző. A kiváló minőségű Arabica így különböző ízvilágú és aromájú kávékat kínál.

Fedezze fel a 100% Arabica kávé varázsát

A Robusta (Coffea canephora) az Arabica kávéval összehasonlítva, kétszer több mennyiségű koffeint tartalmaz (1,7- 4%), aminek köszönhetően nem csak ellenállóbb a kártevőkkel szemben, hanem íze is robusztusabb. Egyúttal kisebb az olajtartalma (10 – 12%) és cukortartalma (3 – 7%), ezért a Robusta keserűbb, földesebb és általában nagyon alacsony vagy nullás a savassága. A minőségi Robusta teste telt, sőt gyakran csokoládé tónusú, amely nem veszik el még tejes vagy cukros kombinációban sem.

Az Arabica és Robusta tökéletes harmóniája

A Robustát instant kávé gyártásához használják. Elég gyakran azonban az Arabica kávéhoz is keverik, és így finom kávékeverékeket hoznak létre, ami nem csak eszpresszó kávéfőzőkbe, hanem automatákba is alkalmas. A Robustának köszönhetően az eszpresszó gazdag és csodálatosan krémes lesz.

Miért különbözik annyira az Arabica a Robustától?

A különböző fajták közötti alapvető különbségek és azok sajátos jellemzői már a kávé termesztésénél keletkeznek.

Az Arabica nagy tengerszint feletti magasságokban nő (600-2000 m.), szubtrópusi területeken stabil csapadék, minőségi talaj és elegendő árnyék mellett. Elsősorban Közép- és Dél-Amerikában, Afrikában, Indiában és Indonéziában termesztik. Az első betakarítást a termelők csak hat évvel az ültetés után élvezik, viszont az érés sokkal gyorsabb. Az Arabica fajta kávécseresznye körülbelül 9 hónappal a virágzás után érik be, ami nagyrészben azzal függ össze, hogy az Arabica az úgynevezett önbeporzó fajták közé tartozik, azaz olyan növények, amelyeket a saját pollenjük is beporozhat rovarok vagy a szél segítségével.

Annak ellenére, hogy ezek a kávécserjék viszonylag alacsonyak (3 – 4 méter), aminek köszönhetően könnyen kezelhetők, elég sok munka van velük. Mivel sokkal hajlamosabbak a környezeti hatásokra és a különböző betegségekre, ezért termesztésük fokozott figyelmet igényel. Különösen, ha olyan területeken termesztik, amelyek nem jellemzőek számára. Mivel ez egy nagyon népszerű kávé, gyakran nagyban termesztik, úgynevezett monokultúrában, ami szintén nem ideális a cserjék egészségére. Ha egy kávécserje megbetegszik, nagy az esélye annak, hogy a többi is megfertőződik.

Másrészt a Robusta alacsonyabban fekvő területeken nő (200-800 m), különösen Afrikában, Indiában, Thaiföldön, Vietnamban, Dél-Amerikában vagy Srí Lankán. A Robusta kávécserjék akár 10 méter magasra is megnőnek, ezért a gazdák úgy termesztik, hogy a lehető legegyszerűbb legyen a kávécseresznye betakarítása. A Robusta kevésbé igényes, nagyon gyorsan alkalmazkodik, és így kedvezőtlenebb körülmények között is fennmarad. Az első betakarítást a termelők az ültetést követően két-három éven belül élvezhetik. Azonban a Robustálnál idegen virágok pollenjére van szükség a beporzáshoz, és ezért a kávécseresznye beérése tovább tart, mint az Arabica fajtánál, körülbelül 10-11 hónap a virágzás után.

A Robusta termesztése meleg éghajlatot és elég sok vizet igényel, különösen akkor, ha változó időjárással rendelkező területeken termesztik. Ebben az esetben évente legalább 3000 mm csapadékra van szüksége. Rendkívül ellenálló a betegségekkel szemben, és a betakarítás évente többször is megtörténhet, így termesztése sokkal könnyebb. Ez az igénytelenség egyúttal a gyengesége is. A Robustát gyakran nem megfelelő körülmények között termesztik, ami gyengébb minőségű kávészemeket eredményez. És ez rossz fényt vet magára a kávéfajtára.

Kávéfajtákból azonban sokkal több létezik

Jelenleg több mint 120 fajta kávécserjét ismerünk a világon.

Amikor 1890-ben egy bizonyos gombás megbetegedés megtizedelte az Arabica világtermelésének több mint 90%-át, gyors megoldást kellet keresni, ami ideiglenesen a Liberica (Coffeea liberica) lett a Fülöp-szigetekről. A Liberica fajta kávészemek nagyobbak, mint a többi, és gyakran aszimmetrikusak – ezek az egyetlen szabálytalan alakú kávészemek. A Liberica egyedülálló illata virágos és gyümölcs tónusú, telt teste és lágy füstös íze van. Egyesek szerint azonban ez a fajta egyáltalán nem emlékeztet kávéra, mivel túlságosan fás íz jellemzi.

További fajta az Excelsa (Coffea excelsa vagy Coffea liberica var. dewevrei), amely magas fákon nő, túlnyomórészt Délkelet-Ázsiában. A kávészeme alakja a mandulához hasonló. A teste emlékeztet a light roast kávéra, de a sötét pörkölésű kávéra jellemző ízeket is magában rejti. Elsősorban keverékekben használják az íz és a teljesség kiemelésére. Annak ellenére, hogy az Excelsa sok ínyenc kávé kedvelőt vonz, a világ termelésének alig 7%-át teszik ki.

Az Arabica a világ kávétermelésének mintegy 75–80%-át teszi ki. A Robusta a második leggyakrabban termesztett fajta, amely a világ kávétermelésének mintegy 20–25%-át teszi ki. És bár úgy tűnhet, hogy a kávé világa szegényebb a sok más fajta hiánya által, fontos megjegyezni, hogy csak az Arabica és Robusta olyan széles és változatos aromát és ízeket kínál, hogy még mindig nem kóstoltuk meg mindet. Tehát akkor, lássunk neki az új ízek felfedezésének!

Válassza ki saját kávéját a legkedveltebb kávéink közül