Nem savasság ami savasság

Tudja mi a különbség a kávé kívánt és nem kívánt savassága között? Amennyiben nem, olvasson tovább.

A kávénál a savasságtól nem kel félni

A kávé egy olyan ital, amelyben az ízek és illatok széles skálája megtalálható. Gyakran olyan kávét ízlelünk, amelynek dió, tej- vagy étcsoki, dohány, méz vagy melasz íze van. Ez olyan íz, amelyre meg vagyunk szokva. Végülis kit zavarna egy csésze finom diós csokoládés kávé egy csipetnyi lágy keserűséggel?

De a kávéban más ízt is felfedezhet. A citrom, grepp vagy akár a bor markáns ízéről is szó lehet. Ebben az esetben gyümölcsös, savas kávéfajtákról beszélhetünk, amelyeknek jellemzője a kellemes savanyúság. Ezzel szemben állnak azok a kávék, amelyeknek már kellemetlen a savasságuk, mintha ecetet éreznénk, és ez egyáltalán nem illik a kávéhoz.

A kávénál alapvetően két fajta savasságot különítünk el: a kívánt és a nem kívánt savasságot.

Gyümölcsösség: avagy amikor kívánt a savasság

A legelterjedtebb és legminőségesebb kávéfajta – a Coffee Arabica egyenesen jellemzője a gyümölcsösség – tehát a savasság bizonyos adagja. Ez a növény magasabban fekvő helyeken terem, 600-2000 tengerszint feletti magasságban, amely azt eredményezi, hogy a kávé tovább érik. A kávécserje gyümölcsének tehát több ideje van arra, hogy a legjobb ízt hozza ki magából, ezzel együtt a savasságot is. Ez a savasság, akár a gyümölcsösségről vagy a bor ízvilágáról beszélünk, az afrikai kávékra jellemző és természetes.

Az afrikai, főleg a szabadon termő kávéból a savasság nélkül hiányozni a jellemző ízvilág virág sőt fű tónusokkal. A kávépörkölők éppen ezért próbálják minél inkább megőrizni és magaslatokba emelni a kávé természetes ízét.

Amikor a kávé nagyon „vad“…

Az Etióp, Rwandy és Burundi kávé igazán érdekes citrusos ízzel büszkélkedhet, amelyet például az amerikai kávéban sosem találna meg ilyen mértékben. Ez a csésze kávé természetesen nem felel meg mindenki ízlésének. A kezdőknek vagy éppen ellenkezőleg, az erős kávéfogyasztóknak, akiknek az erős, sőt keserű íz a megszokott, ez a kávé túlságosan vadnak bizonyulhat. Másrészt pedig képes meglepni és néha-néha igazi kávés kalandban részesíthet.

Az ízskála teljesen másik felén például Brazília áll. Megtalálja a kávéjában a csokoládé és mogyoró ízét, jellemzője az alacsony savasság és hosszantartó utóíz.

A kávé nem kívánt savassága

A kávé savasságának második fajtája a kávészemek rossz elkészítése miatt alakul ki. Ez a savasság már nem terjed szét kellemesen a szájban és az íze nem emlékeztet sem gyümölcsre, sem borra. Már szinte nehéz savasság, mondhatni ecetes az íze, amely elnyomja a kávé bármilyen más ízét. Gyomorproblémákhoz vezethet és gyomorégést okozhat. Főleg a nem kívánt savassággal keverik össze a fentebb említett afrikai kávék gyümölcsös tónusát.

Hogyan alakul ki a kávé nem kívánt savassága?

Leggyakrabban a helytelen pörköléssel. A nagy kapacitású pörköldéknél, ahol a kávét nagy mennyiségben pörkölik, gyakran előfordul, hogy a pörkölés aránylag rövid időn belül és magas hőmérsékleten történik meg. A végleges kávészem felülete meg van pörkölve, sőt néha túl van pörkölve, de a szem belseje még nyers és feldolgozatlan. Az ilyen kávészemből készült espresso erősen keserű sőt föld ízű, ami a kávészem felületének túlpörköltségétől alakul ki, illetve nagyon savas is a kávé belsejének feldolgozatlansága miatt. Rossz pörkölésnek számít a kávé hosszan tartó alacsony hőmérsékleten történő pörkölése is. A kávészem így kiszárad, a külseje sem lesz pörkölt és az íze elveszik a szúrós savasság mellett. A végleges ital alacsony minőségű és gyomorproblémákhoz vezethet.

A második leggyakoribb hiba az espresso extrakciójának rossz időzítése. Az espressot kb. 25 másodpercig ajánlatos extrahálni. Az extrakció elején kiválnak a sűrű olajos anyagok, amelyekre jellemző a savasság. Amennyiben a kávé a karba rosszul van belenyomva, a víz gyorsan átfolyik a fejen és a csészéjében csak a kávé elsődleges, savanykás íze marad meg. Amennyiben a kávé teljes ízvilágát meg akarja szerezni, vigyáznia kell az extrakció idejére. A keserű és az édes ízre néhány másodpercet várni kell az extrakció kezdete után, mivel ezek az anyagok a savanyú emulzióhoz később csatlakoznak.

A következő ok a kávé főzésénél használ víznek a hőmérséklete és minősége. A hőmérsékletingadozások, a nagyon alacsony esetleg a nagyon magas hőmérséklet eltorzíthatja a kávé végleges ízét, ami a kesergés vagy savanykás ízt illeti. Az espresso elkészítésére alkalmas víz hőmérséklete kb. 93 °C. Más alternatív megoldásoknál a leírásban más hőmérséklet is szerepelhet, ezért mindig megbízható leírás szerint főzze le a kávét.

A következő ok a rossz szokások a pörkölés frissességét majd a kávé tárolását illetően, amelyen szintén kellemetlen ízvilághoz vezethetnek. A kávét nem szabad mindjárt a pörkölés után felhasználói csomagolásba helyezni, Legalább egy napig érnie kell, hogy megszerezze a tipikus tulajdonságait és ízét. A csomagolás, amelyet a gyártó választ, nagyban hozzájárul a kávé frissességéhez. Az EBENICA kávé csomagolásai egyirányú szeleppel vannak ellátva, minden egyes zacskó hőszigetelt varrattal van lezárva, amely a szeleppel együtt hozzásegít ahhoz, hogy a kávé felesleges levegőhöz és fényhez jusson. Sőt a 220g és az 500g csomagolásainkon zip-lock rendszer is található, amely hozzájárul ahhoz, hogy a kávét többször ki tudja nyitni és visszazárni úgy, hogy az megőrizze frissességét.

Reméljük, hogy kicsit megközelítettük Önöknek a savasság és savasság közi különbséget. Amennyiben tényleg gyümölcsös és frissít‼ kávét szeretne kóstolni, próbálja ki a Ethiopia Dimtu Tero kávénkat, vagy kövessen minket a Facebookon, ahol nemsokára piacra hozunk egy forró afrikai újdonságot.