Az emberiség történelme során a kávé volt már ördögi ital, spirituális kábítószer és vágyfokozó is. Ezen nehézségek ellenére ma nagy népszerűségnek örvend, mégpedig a világ minden területén.
Monda a kávéról, kecskékről és az apátról
A kávé felfedezése és vándorlása tükrözi a folytonosan változó világ jellemzőit – ez egy történet a hitről, rabszolgaságról, csempészetről, de a szeretetről és közösségről is. Annak ellenére, hogy ebben az idővonalban vannak hiányosságok, a tényeknek és számtalan legendának köszönhetően könnyedén kipótolhatjuk őket.
Az egyik legrégebbi és legismertebb történet a kávéról és annak hatásáról a 9. századba vezethető vissza. A történet Haldiról, egy kecskepásztorról szól, aki miközben az etiópiai legelőkön legeltetett, megfigyelte, hogy miután a kecskék egy bizonyos bokor bogyóit megeszik, különösen fürgék és aktívak lesznek.
Haldi elmesélte élményét a helyi apátnak, aki megfőzette a levelekből és bogyókból az első kávékivonatot. Más verziója is létezik a történetnek – az egyikben az apát az ördög művének tartotta a kávécseresznyét, így a tűzbe vetette azt. Másik történet szerint a bogyók olyan keserűek voltak, hogy az apát undorral a parázsra szórta azokat, és így készült el az első pörkölt kávé.
Legendáktól a tényekig: honnan származnak a kávészemek?
A kávét, mint italt minimum 1000 évvel ezelőtt fedezték fel, bár senki sem tudja bizonyossággal állítani, hogy honnan származik. Általánosságba véve úgy hisszük, hogy a kávé afrikai rabszolgákkal érkezhetett Jemenbe és Arábiába.
Még régen az előtt, hogy a kávészemeket elkezdték pörkölni, őrölni és felhasználni a ma már világhírű ital elkészítéséhez, a kávécseresznyéket a levelekkel együtt különböző főzetek elkészítésére használták, melyek élénkítő hatással bírtak.
Tudta…?Az afrikai pásztorok a kávészemeket zsírral és fűszerekkel keverték, így készítették el az első energia szeleteket. Ezek elegendő tápanyagot és energiát kölcsönöztek nekik, amikor sok időt kellett otthonuktól távol tölteniük.
A 15. században a moszlim aszkéták és misztikusok ún. quishr-t készítettek (melyet „arab bor“ néven is ismerünk). Kávécseresznyékből készült teáról volt szó, melynek élénkítő hatásának köszönhetően éberek tudtak maradni az éjszakai imádságok során.
Kelet, kereskedők és az első európai kávézó
Nagyon gyorsan terjedt a hír a kávé stimuláló hatásáról, ami utat nyitott különböző kereskedők számára. A kávézás hamarább elterjedt, mint maga a kávé termesztése. Éppen keleten, pontosabban az Arab-félszigeten, jelentek meg az első, sajátságos légkörű kávézók. Törökországban arattak legnagyobb sikert, de a legvarázslatosabbak Mekka és Medina környékén működtek.
Tudta…? Mekka kormányzója 1511-ben betiltotta a kávé fogyasztását, mert attól tartott, hogy az ellenfelek egy csésze kávé mellett fogják kritizálni kormányzási módját és oppozíciót formálnak majd ellene.
Keletről később a kávézás eljutott Európába és a világ további részére is. Európában Olaszország számított úttörőnek, pontosabban Velence, ahol 1720-ban megnyílt az első európai kávézó Flórián néven, amely még ma is működik.
A kávé olyan zamatos ital… túl kellene járnunk az ördög eszén az által, hogy megkereszteljük.
VIII. Kelemen pápa
A kávé Olaszországba történő érkezését heves viták követték. Az egyház ugyanis az ördög művének tartotta a kávét és csak VIII. Kelemen, aki megkóstolta a kávét, döntött úgy, hogy igazi keresztény italnak nyilvánítja.
Hogyan kerültek a kávészemek régiónk területére?
Az egyik legrégebbi említés a kávéról, ami régiónk területével kapcsolatos, Csehországból származik. Megemlíti az első kávézó felszerelést, amely egy arab férfi tulajdona volt, akit Jiří Deodat-nak hívtak és egy vödörből, merőkanálból és pár darab csészéből állt. A kávét otthon főzte és a vödörrel, amelyben a kávé volt nádcukorral ízesítve, járta Prága utcáit. Amikor 1714-ben polgárjogot kapott, megnyitotta az első prágai kávézót.
Tudta…? A 17. században a tiszteletre méltó nőnek, a prostituáltakkal ellentétben, tilos volt kávéhóba lépni. Ezen okból kifolyólag 1674-ben létrejött az ún. Női petíció a kávé ellen, mellyel a nők szerették volna megakadályozni, hogy férjük állandóan a kávézóban üljenek.
Az első pozsonyi kávézók megalakulásában nagy szerep játszott a Bécs és Budapest körül centralizált társasági és intellektuális élet. A kávézókban polgárok, művészek, kereskedők és az értelmiségiek találkozgattak, hogy egy finom kávé mellett megbeszéljék az aktuális és sürgető kérdéseket.
A kávé helyzete az újkori történelemben
A múlt évszázad közepe tájékán több kávézót is kénytelenek voltak bezárni, ugyanis burzsoázia maradványainak számítottak. A bársonyos forradalom után került sor a tipikus kávézói élethez való visszatéréshez és a kávé most éli virágkorát. Ez összefügg az emberek érdeklődésével a minőségi pörkölt kávé és annak ízvilágának megismerése iránt.
Bár manapság a leghíresebbek közé a brazil kávé tartozik, minél tovább annál több ember kezd el érdeklődni más kávétípusok iránt is. Bár még mindig nagy népszerűségnek örvend a karamellás kávé vagy a mogyorós kávé, több figyelmet kapnak az afrikai kávék, melyeket érezhetőbb gyümölcsíz jellemez.
Szeretne Ön is megkóstolni egy ilyen kávét?
Akkor próbálja ki az egyik gyümölcsös afrikai termékünket.
Ethiopia Dimtu Tero
Édes single origin kávé, melyet az áfonya, az erdei szamóca és a virágok gyümölcsös tónusai jellemeznek.
Kenya Tekangu Tegu
Világos pörkölésű prémium kávé, amely a grépfrút, a virágok és a málna frissítő tónusaival csábít.
